A szénhidrátok hizlalnak
Nem igaz. A túlzott kalória-bevitel vezet hízáshoz, melynek csak annyi köze van a szénhidrátokhoz, mint a fehérjékhez, mivel mindkettő egy grammjában 4 kalória rejlik. A zsír 9 kalóriát, míg az alkohol 7.2 kalóriát tartalmaz grammonként. Ebből adódóan azon ételek hizlalnak leginkább, amelyeknek zsírtartalma magas: mogyoró, dió, vaj, margarin, sajtok, szaftos húsok, pörköltek, krémes tortaszeletek, csokoládé, stb. A szénhidrátok az izom glikogénfeltöltéséhez nélkülözhetetlenek.
Magas zsírbevitel magas testzsírarányt eredményez
Nem igaz, csak akkor, ha az összkalória bevitel meghaladja a szükségletet. A zsíros ételekkel az a gond, hogy viszonylag kis mennyisége is tetemes kalória tartalommal bír, így igen nehéz idejében abbahagyni fogyasztását. Nem beszélve arról, hogy a legtöbb étel attól finom, hogy magas a zsírtartalma, gondoljunk a szaftos grillezett tarjára, vagy a camembert sajtra. Az energiadús ételek fogyasztását magas víz-és rost tartalmú étkekkel, pl. zöldsalátával, gyümölcsökkel kell kombinálni, hogy a gyomor telítődjön és az éhségérzet még időben megszűnjön, mert ellenkező esetben nagyon könnyen túlzásba eshetünk. Fel nem használt kalória sajnos beépül a zsírraktárjainkba.
Az esti étkezés alatt elfogyasztott ételt raktározza a szervezet
Igaz. Jóllehet a hízás azért következik be, mert az esti étkezések alatt több kalóriát veszünk magunkhoz, mint amennyire szükségünk lenne. Az esti étkezések során jóval több esetben fordul elő túlzott zsírfogyasztás és jóval kevesebb zöldségféle, gyümölcs bevitele, melynek egyenes következménye a többletkalória bevitel. A vacsorai túlétkezés akkor következik be, amikor az egyén nap közben nem eszik eleget vagy valamely oknál fogva kihagy egy vagy több étkezést.
A magas fehérjetartalmú, csökkentett energiatartalmú étkezés gyorsítja a fogyás ütemét
Nem igaz. Három hónapos, csökkentett energia-, magas fehérjetartalmú diéta hatásainak vizsgálatában Luscombe és munkatársai (2003) arra a következtetésre jutottak, hogy a testtömeg csökkenés ütemében nincs különbség a fehérjedús vs. fehérjeszegény diéták között Vagyis téves az a feltételezés, mely szerint a magas fehérjebevitel kedvez a fogyókúrának.
Melyik fogyókúratípus a legeredményesebb?
Nehéz erre a kérdésre egyértelmű választ adni, mivel sok esetben egyénfüggő, kinek melyik válik be leginkább, melyre nincsenek szabályok. Az diéta viszont soha nem lehet drasztikus módszer, mert komoly egészségromlást eredményezhet. Számos tanulmány eredménye igazolta az egyenlő mértékben csökkentett kalóriatartalmú diéták hasonló effektivitását, legyen szó fehérje-, ill. zsírdús vagy alacsony zsírtartalmú formákról. Magas zsírtartalmú diéta során az összkalória 45%-a zsír, 25%-a fehérje és 30% szénhidrát, míg az alacsony zsírtartalmú diéta 25% fehérjéből, 30% zsírból és 45% szénhidrátból tevődik össze. Huszonnégy hét elteltével a kétféle diétát folytatók között nem volt különbség sem a testtömeg, sem a vérzsír paraméterek tekintetében (Golay, 2006).
Mi történik, ha valaki 0-kalóriás diétát követ?
Null kalóriás diétának a 800kcal tartalmú diétát nevezik. Az első héten akár kb. 3-5 kg-ot, a második héten már kevesebbet, kb. 2-3-kg-ot fogy, majd a súlycsökkenés mértéke egyre kevesebb lesz. A fogyókúra abbahagyását követően a testtömeg gyarapodás elkerülhetetlenné válik, létrejön a jojó effektus. A 0-kalóriás diéta kizárólag indokolt esetben, kórházi körülmények között, állandó orvosi felügyelet mellett végezhető.